Április utolsó napján félmillióan vonultak Amszterdam utcáira, hogy megünnepeljék a Királynő Napját, a Koninginnedag-ot, népszerűbb nevén a Queen's Day-t, Hollandia legbulizósabb nemzeti ünnepét. A város egyik legnagyobb terén, a Museumpleinen háromszázezren gyűltek össze a holland Radio 538 által szervezett koncertekre. A hagyomány szerint a királyi család két helyszínen teszi tiszteletét ezen a napon. Idén Brabant és Den Bosch volt ez a két város, ahová hatvanezren zarándokoltak el Beatrix és családja uralkodói vizitjére.
Nem ma kezdték
A szokás 1891 óta él, amikor a III. Vilmos halála után regnáló Wilhelmina hercegnő augusztus 31-én először ünnepelte nyilvánosan születése napját. Az ötlet nem tőle származott. A Liberális Párt kezdeményezte, hogy ezzel a gesztussal fejezze ki a nemzet egységét. Az esemény eredetileg tehát tisztelgés a monarchia előtt, gyakorlatilag a „királynő születésnapja” néven vált legendássá – igaz, ebben van némi csúsztatás: a jelenlegi királynő, Beatrix január végi születésnapján még igencsak hideg van, viszont édesanyja, az 1909-ben született (és három éve elhunyt) Juliana április 30-i születésnapján épp megfelelő az időjárás. Amikor Beatrix trónra került, úgy döntött, nem bünteti a hollandokat a téli ünnepléssel, így megmaradt a kellemes tavaszi időpont.
Szintén történelmi örökség a narancssárgában való tobzódás. A 16. század óta uralkodó Orániai ház színe (orange-narancs) volt. Nekik köszönhető a holland függetlenség, amelyet Orániai Vilmos herceg vezetésével vívtak ki a hollandok. Narancs zászlók, felfújható gumikoronák, narancssárga és holland trikolór színű hatalmas kalapok borítják a város utcáit.
Ezen a napon működik a „szabad piac”, vagyis bolhapiac: bárki bármit árulhat az utcán reggel 6-tól este 8-ig. A pokrócokról árult javak ezúttal adómentesek, a forgalom elképesztő. Egyes becslések szerint több mint negyedmilliárd eurós forgalom bonyolódik ezen a napon. De nemcsak a pénzforgalom jelentős: aki az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy Amszterdamban tölti a hétvégét, aligha talált magának szállást. Egy hotelfoglalásokkal foglalkozó honlap szerint a város 287 hoteljéből mindössze nyolcban volt szabad szoba – erre a napra a foglalást ajánlatos legalább fél évvel korábban elintézni.
Város, vidék
Az utóbbi években az ország minden részét bebarangolva hatalmas különbségeket tapasztaltam abban, ki hogyan ünnepli a Queen’s Dayt. Egy Ramsdoonk nevű falu melletti tanyán előző este, a Queen’s Nighton összeült a nagycsalád. Három generáció tisztes jólétben, semmi luxus, csak a végtelenségig puritán protestáns életmód. Hatalmas szobámban mindössze egy ágy, egy asztal és a függöny van. Minden patyolat tiszta és semmi díszítés. A nők és a gyerekek beszélgetnek, páran énekelnek, a családfő pedig némán ül a háttérben és figyel. Másnap a konyhában sütés, a házban takarítás, mindenki az ünnepi eseményekre készül, a templomi kórusra, a családi ebédre. Én meg csak feszélyezem magam, úgy érzem, ha meginnék egy sört vagy elszívnék egy cigit, egy világ omlana össze bennük. Inkább gyorsan lelépek Amszterdamba, kihagyva ezzel egy olyan esküvőt, ahol bárpult van a templomban.
Nem sokkal később, reggel 9 felé az első jóreggeltcigi közben nézünk ki a cafe shop ablakán. Kezdődik a „városi” party. Mintha egy másik bolygón járnék. Ramsdoonki vendéglátóim nem örülnének, ha látnák ezt a fertőt. A kirakat előtt sörcsap és dj-pult, dübörög a goa, a csaposok tánc közben a lemezjátszóról szívják a speedet, én meg előre örülök, hogy ez jó hosszú nap lesz. Még egy-két óra relaxáció kellemesen fetrengve egy közeli parkban, és kezdődhet a Queen’s Day-túra.
Nem csak Hollandiában
Amszterdam egyébként sem unalmas hely, állandóan van valami pörgés, de ezen a napon valami hihetetlen módon elszabadul az emberek önkifejező hajlama. Egy idős házaspár beöltözik királyi párnak, és sarokerkélyéről integet az előttük vonuló tömegnek. Nem sokkal odébb ablakpárkányra szerelt dj-pulton teljes extázisban lévő önjelölt titán keveri a zenét az utcának. A valamivel csöndesebb szűk csatornában narancssárga hajú punkzenekar ad koncertet motorcsónakról, miközben néha versenyben szórakoztatják a járókelőket egy-egy kapu alatti dzsessz- vagy dixielandzenekarral. A híd alatt vagy ötven fekete kongázik, amire többszáz ember verődik össze közös táncra és zsonglőrködésre.
Nem a zene az egyetlen szórakozás. Néhány éve az akkor meggyilkolt homoszexuális politikus, a nyilatkozataival sok vihart kavart Pim Fortuyn rajzolt ánuszába lehetett csúzlizni vizes szivaccsal. Máshol egy euróba kerül egy dobás a dartsszal, és aki háromból háromszor beletalál a céltáblára erősített tízeurósba, megkapja azt. Rendkívül népszerű az utca közepére tett kempingasztalról árult feles tequila. Az italozással azonban nem árt csínján bánni, a legtöbb letartóztatás ugyanis az ittas hajóvezetés miatt van, sőt a belvárosba be sem hajózhatnak azok, akik már ittasak.
Kedvenc báromban, a Hell’s Angels által üzemeltetett Excaliburban már délután hatalmas az őrület. Főleg szakállas motorosok találkahelye, üvölt a Motörhead, miközben egy szanaszét szívott uszálykapitány egyik jointról a másikra gyújtva próbál meg bevezetni a hely rejtelmeibe, egyre összefüggéstelenebbül. A csapos rögtönzött dobszólót mutat be a bár poharain, amit nagy ováció követ.
A Queen’s Day családi program is egyben. Nálunk a május elseje ilyen (na meg a Sziget…), megtelnek a parkok és a játszóterek azokkal a családokkal, akiknek már nem féktelen bulizást jelent, inkább munkaszüneti napot vagy tanítási szünetet, együtt töltött időt. Az ünnepnek ez a családos része inkább hasonlít a falvakban tapasztalható örömködésre és közösségi programokra, mint a nagyvárosokban általában jellemző hedonizmusra.
A hollandoknak ez a „találmánya” nem csak Hollandiáé. Hála a gyarmati múltnak, a Holland-Antillákon és Aruba-szigetén is minden április végén megtartják ezt a nemzeti ünnepet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése