Budapest

Több ország fővárosában volt alkalmam látogatást tenni, de Magyarország fővárosa Budapest a legszebb és a legközelebb áll a szívemhez. Egy kis városnézésre invitálok mindenkit.

Budapest

Budapest a világ egyik legszebb városa, Magyarország fővárosa. A Duna két partján fekszik, a Kárpát-medence közepén. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47 fok 30 perc és keleti hosszúság 19 fok 5 perc. Területe: 525 km². Lakossága: 1.886 millió fő. Budapest tengerszint feletti magassága pár száz méter. A város nyugati része (Buda) hegyvidék, míg a keleti része (Pest) síkság. Budapest sok zöld területtel és természetes vízforrással rendelkezik. Az ország éghajlata mérsékeltövi kontinentális, 4 évszak van. Az évi középhőmérséklet 11°C. Nyár elején esik általában a legtöbb csapadék. A szél észak-nyugati irányú, mérsékelt sebességű. A legmelegebb hónap általában a július-augusztus, míg a leghidegebb a december-január. Budapesten a napos órák száma 1800-2000 között mozog.

Budapest már az őskortól kezdve lakott terület volt, kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően. A kelták telepedtek le itt először. A Krisztus utáni első században a rómaiak a Dunáig terjeszkedtek, építették meg az Aquincumot (romjai a mai Óbuda területén találhatók). A 4. század végére a római uralom megszűnt. A honfoglaló magyarok a 9. század végén szállták meg a város pesti részét. A 11. században fontos dunai átkelőhely alakult ki (mai Gellért-hegy lába). A 13. század közepére a mongolok szinte egész Pestet és Óbudát elpusztították. A tatárjárás után épült meg a Budai vár. A 15. században (I. Hunyadi Mátyás uralkodása idején) az újjáépült város a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A 16. századtól 140 évig török uralom alá került az ország. A mai Budapest a 17. század végétől fokozatosan újjáépült. Ebben a században épült meg a mai Városháza is. A 19. század első felében Pest az ország szellemi központja lett. Ebben az időszakban épült meg a Lánchíd. A szabadságharc (1848-1849) utáni kiegyezéssel 1867-ben alakult meg az Osztrák-Magyar Monarchia, mely pozitív hatással volt a város fejlődésére. 1873-ban Buda, Pest, és Óbuda egyesült és létrejött Budapest. A 19. század végére Budapest az ország kereskedelmi, politikai és kulturális központja lett, és óriási fejlődésen ment keresztül. 1897-ben az európai kontinens első földalatti vasútját Budapesten építették meg. Budapest sokat szenvedett második világháború idején. A bombázások következtében a város egy része elpusztult. Az 1945-ös szovjet megszállás Magyarországon is kikényszerítette a kommunista rendszer kialakítását, ami Budapest fejlődésére is rányomta a bélyegét. 1956. október 23-án Budapest volt a kiindulópontja és központja a magyar forradalomnak, mely a kommunista diktatúra felszámolásáért és Magyarország függetlenségéért tört ki. A budapestiek hősies küzdelme ellenére, a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok az 1956-os forradalmat kegyetlenül vérbe fojtották, és a város egyes részein súlyos pusztításokat vittek végbe. Ezután a kádárista "szocializmus" diktatúrája következett, amely véres megtorlással kezdődött, és az úgynevezett "gulyáskommunizmussal" végződött. 1990 óta újra szabad választásokat tartanak Magyarországon (4 évente). A parlamenti választásokat áprilisban, a helyhatósági választásokat pedig októberben szokták megrendezni.

A rendszerváltás óta Budapest újjáépítése, modern világvárossá fejlesztése egy határozott elképzelés szerint töretlenül halad. Azóta új híd épült a Dunán, megújult az Andrássy út, a Nagykörút a budai és a pesti oldalon is, a külső negyedek ipartelepei megszűntek, helyükön bevásárlóközpontok emelkedtek. A fővárost egykor elcsúfító foghíjtelkeken pedig irodaházak és bankok épültek. A főváros támogatási rendszert hozott létre az értékes lakóépületek rekonstrukciójára, és egyre fontosabb lett a műemlékvédelem is. Az újjászületési hullám nem kerüli el a színházakat, fürdőket, múzeumokat, könyvtárakat, parkokat, utakat, felüljárókat, közlekedési eszközöket, valamint az egészségügyi és szociális intézményeket sem.

Budapest pezsgő nagyvárossá alakult ismét. Történelmi kávéházak nyílnak meg újra, vagy szépülnek meg, galériák, alternatív színjátszóhelyek alakulnak, és egymást követik a kulturális fesztiválok is.

A város újra méltó központja lett az országnak, s Európához való csatlakozásunkkal könnyen a régió központjává is válhat.

Látnivalók Budapesten

Budapest a világ egyik leglátogatottabb városa manapság. Budapesten rengeteg turisztikai látnivaló, történelmi épület, műemlék található, valamint a város híres a gyógyfürdőiről is. A gyógy-turizmus egyik kiemelt célállomása.

Budapest leghíresebb gyógyfürdői- és strandfürdői:

Gellért Gyógyfürdő, Széchenyi Gyógyfürdő, Király Gyógyfürdő, Rudas Gyógyfürdő, Dagály Gyógyfürdő, Újpesti Gyógyfürdő, Római Strandfürdő, Csepeli Strandfürdő, Palatinus Strandfürdő, Csillaghegyi Strandfürdő.

A város budai oldalának legszebb látnivalói:

Gellért-hegy, Budavári Palota, Várnegyed, Pálvölgyi-cseppkőbarlang, Mátyás-templom, Halászbástya, Szentháromság-tér, Rudas Gyógyfürdő, Gül Baba türbéje, Libegő, Gyermekvasút, Mária Magdolna torony, Budavári Sikló, Budai Barlangrendzser, Citadella, Szabadság-szobor.

Látnivalók Budapest és Pest között:

Óbudai-sziget, Margit-sziget, Budapest legszebb hídjai: Szabadság híd, Széchenyi Lánchíd, Erzsébet híd, Margit híd.

A város pesti oldalának legszebb látnivalói:

Hősök tere, Magyar Állami Operaház, Terror Háza Múzeum, Zeneakadémia, Vidámpark, Fővárosi Állat- és Növénykert, Nagyvásárcsarnok, Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Múzeum, Szent István Bazilika, Parlament, Zsinagóga, Vajdahunyad vára, Milleniumi emlékmű, Puskás Ferenc Stadion, Széchenyi-fürdő, Városliget.