Budapest

Több ország fővárosában volt alkalmam látogatást tenni, de Magyarország fővárosa Budapest a legszebb és a legközelebb áll a szívemhez. Egy kis városnézésre invitálok mindenkit.

Budapest

Budapest a világ egyik legszebb városa, Magyarország fővárosa. A Duna két partján fekszik, a Kárpát-medence közepén. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47 fok 30 perc és keleti hosszúság 19 fok 5 perc. Területe: 525 km². Lakossága: 1.886 millió fő. Budapest tengerszint feletti magassága pár száz méter. A város nyugati része (Buda) hegyvidék, míg a keleti része (Pest) síkság. Budapest sok zöld területtel és természetes vízforrással rendelkezik. Az ország éghajlata mérsékeltövi kontinentális, 4 évszak van. Az évi középhőmérséklet 11°C. Nyár elején esik általában a legtöbb csapadék. A szél észak-nyugati irányú, mérsékelt sebességű. A legmelegebb hónap általában a július-augusztus, míg a leghidegebb a december-január. Budapesten a napos órák száma 1800-2000 között mozog.

Budapest már az őskortól kezdve lakott terület volt, kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően. A kelták telepedtek le itt először. A Krisztus utáni első században a rómaiak a Dunáig terjeszkedtek, építették meg az Aquincumot (romjai a mai Óbuda területén találhatók). A 4. század végére a római uralom megszűnt. A honfoglaló magyarok a 9. század végén szállták meg a város pesti részét. A 11. században fontos dunai átkelőhely alakult ki (mai Gellért-hegy lába). A 13. század közepére a mongolok szinte egész Pestet és Óbudát elpusztították. A tatárjárás után épült meg a Budai vár. A 15. században (I. Hunyadi Mátyás uralkodása idején) az újjáépült város a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A 16. századtól 140 évig török uralom alá került az ország. A mai Budapest a 17. század végétől fokozatosan újjáépült. Ebben a században épült meg a mai Városháza is. A 19. század első felében Pest az ország szellemi központja lett. Ebben az időszakban épült meg a Lánchíd. A szabadságharc (1848-1849) utáni kiegyezéssel 1867-ben alakult meg az Osztrák-Magyar Monarchia, mely pozitív hatással volt a város fejlődésére. 1873-ban Buda, Pest, és Óbuda egyesült és létrejött Budapest. A 19. század végére Budapest az ország kereskedelmi, politikai és kulturális központja lett, és óriási fejlődésen ment keresztül. 1897-ben az európai kontinens első földalatti vasútját Budapesten építették meg. Budapest sokat szenvedett második világháború idején. A bombázások következtében a város egy része elpusztult. Az 1945-ös szovjet megszállás Magyarországon is kikényszerítette a kommunista rendszer kialakítását, ami Budapest fejlődésére is rányomta a bélyegét. 1956. október 23-án Budapest volt a kiindulópontja és központja a magyar forradalomnak, mely a kommunista diktatúra felszámolásáért és Magyarország függetlenségéért tört ki. A budapestiek hősies küzdelme ellenére, a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok az 1956-os forradalmat kegyetlenül vérbe fojtották, és a város egyes részein súlyos pusztításokat vittek végbe. Ezután a kádárista "szocializmus" diktatúrája következett, amely véres megtorlással kezdődött, és az úgynevezett "gulyáskommunizmussal" végződött. 1990 óta újra szabad választásokat tartanak Magyarországon (4 évente). A parlamenti választásokat áprilisban, a helyhatósági választásokat pedig októberben szokták megrendezni.

A rendszerváltás óta Budapest újjáépítése, modern világvárossá fejlesztése egy határozott elképzelés szerint töretlenül halad. Azóta új híd épült a Dunán, megújult az Andrássy út, a Nagykörút a budai és a pesti oldalon is, a külső negyedek ipartelepei megszűntek, helyükön bevásárlóközpontok emelkedtek. A fővárost egykor elcsúfító foghíjtelkeken pedig irodaházak és bankok épültek. A főváros támogatási rendszert hozott létre az értékes lakóépületek rekonstrukciójára, és egyre fontosabb lett a műemlékvédelem is. Az újjászületési hullám nem kerüli el a színházakat, fürdőket, múzeumokat, könyvtárakat, parkokat, utakat, felüljárókat, közlekedési eszközöket, valamint az egészségügyi és szociális intézményeket sem.

Budapest pezsgő nagyvárossá alakult ismét. Történelmi kávéházak nyílnak meg újra, vagy szépülnek meg, galériák, alternatív színjátszóhelyek alakulnak, és egymást követik a kulturális fesztiválok is.

A város újra méltó központja lett az országnak, s Európához való csatlakozásunkkal könnyen a régió központjává is válhat.

Látnivalók Budapesten

Budapest a világ egyik leglátogatottabb városa manapság. Budapesten rengeteg turisztikai látnivaló, történelmi épület, műemlék található, valamint a város híres a gyógyfürdőiről is. A gyógy-turizmus egyik kiemelt célállomása.

Budapest leghíresebb gyógyfürdői- és strandfürdői:

Gellért Gyógyfürdő, Széchenyi Gyógyfürdő, Király Gyógyfürdő, Rudas Gyógyfürdő, Dagály Gyógyfürdő, Újpesti Gyógyfürdő, Római Strandfürdő, Csepeli Strandfürdő, Palatinus Strandfürdő, Csillaghegyi Strandfürdő.

A város budai oldalának legszebb látnivalói:

Gellért-hegy, Budavári Palota, Várnegyed, Pálvölgyi-cseppkőbarlang, Mátyás-templom, Halászbástya, Szentháromság-tér, Rudas Gyógyfürdő, Gül Baba türbéje, Libegő, Gyermekvasút, Mária Magdolna torony, Budavári Sikló, Budai Barlangrendzser, Citadella, Szabadság-szobor.

Látnivalók Budapest és Pest között:

Óbudai-sziget, Margit-sziget, Budapest legszebb hídjai: Szabadság híd, Széchenyi Lánchíd, Erzsébet híd, Margit híd.

A város pesti oldalának legszebb látnivalói:

Hősök tere, Magyar Állami Operaház, Terror Háza Múzeum, Zeneakadémia, Vidámpark, Fővárosi Állat- és Növénykert, Nagyvásárcsarnok, Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Múzeum, Szent István Bazilika, Parlament, Zsinagóga, Vajdahunyad vára, Milleniumi emlékmű, Puskás Ferenc Stadion, Széchenyi-fürdő, Városliget.

Augusztus 20.

Augusztus 20. - mit ünneplünk tűzijátékkal?

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.

Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össz-nemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Balatoni ízelítő

Magyarországon is van „tengerünk”, a Balaton, amely mindenki kedvence. Nem telhet el úgy nyár, hogy pár napot ne töltsek el a Balaton mellett. De történetéről keveset tudunk. Így ajánlom az alábbiakat mindenkinek.

A BALATON TÖRTÉNETE

A rómaiak Lacus Pelsónak nevezték; majorságokat, villákat építettek a part vidékén, s - főként az északon - szőlőt telepítettek a napos lankákra. A szlávok, Balatonnak hívták, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek.

Nyelvünk legrégibb összefüggő emlékei abban az oklevélben maradtak ránk, amellyel Árpád-házi I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi bencés apátságot. A XII-XIII. Században sok faluban kőtemplom épült, később pedig megindult a mezővárosok fejlődése is.

A Tó, 1514-ből származó első magyar térképszerű ábrázolását Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhetjük. A XVI. században megjelent a török, s 1541-től a háborús idők minden zűrzavara, kegyetlensége zúdult a Balaton mellékére is. A 150 éves uralom idején, főleg a déli part települései fogyatkoztak meg, csak Fonyód vára maradt magyar kézen, de az északi part falvainak népe is nagy részben a töröknek adózott. Az északi part mentén létrejött a magyar végvárrendszer, melynek várai a kuruc háborúk idején (1704-1709) jutottak ismét szerephez. Többek között, Veszprém, Keszthely, Nagyvázsony és Sümeg végvárai is ekkor váltak újra kiemelkedő fontosságúakká.

A reformkor polgárosodása új korszakot nyitott a Tó idegenforgalmi életében. 1728-ban az északi partmellék összefüggő szőlőterületén megépült az első fürdőház, a század végén pedig a kisebb-nagyobb nyári lakok mellett már rangos szállodája is épült az addigra felfedezett fürdőtelepnek.

Az 1800-as évek közepétől megjelentek az első gőzhajók, de az új korszak akkor kezdődött az egész Balaton-part életében, amikor 1861-ben megnyílt a déli vasút, és megindult a rendszeres vasúti közlekedés Budapest és Nagykanizsa között. A lassan kibontakozó gyógyfürdő- és üdülőélet serkentőleg hatott a Tó menti településekre is, melyek közül addigra Balatonfüred savanyúvízforrásaival már kulcsszerepet töltött be a térség hazai idegenforgalmi életében. Füred ez időben valóságos országos központ: a kor társadalmi és politikai vezéralakjai, az irodalmi élet nagyjai itt adnak egymásnak találkozót. Széchenyi István és Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós éppúgy megfordulnak itt, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály.

A rendszeres hajóforgalom megindulása, az 1900-as évek elején meginduló iparosodás, elsősorban a nagy bányaüzemek fejlődése, valamint az északi part mentén haladó Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal, a városok fejlődését a lakosság gyarapodását eredményezték a Balaton vidékén.

1920 és 1940 között számos magánvilla, közöttük Blaha Lujzáé is, társas üdülőház, szálloda és panzió létesült mind az északi, mind a rohamosan fejlődő lankás, homokos partú déli oldalon. A vagyonos polgárság Keszthely mellett, már Siófok és Balatonlelle üdülőtelepeit is előszeretettel látogatta. Szanatóriumok sora nyílott a gyógyvízforrásokra épülve Hévízen és Balatonfüreden.

A II. Világháború meglehetősen nagy pusztítást végzett a Balaton menti üdülőhelyeken, hiszen a front a part mentén vonult végig. Lassan éledt újjá a térség, de az újjáépítés tervszerű kivitelezése, a nagyszabású idegenforgalmi elképzelések tudatos véghezvitele, mára hazánk egyik leglátogatottabb térségévé tették e tájat.

Hegyvidék és dombság, század eleji pincesorok és hangulatos csárdák, campingek és kényelmes szállodák sora, a múlt emlékei és a folyton megújuló jelen várják az idelátogatót. A balatoni ember vendégszeretete, a Balaton-felvidék hegyein és Badacsony vulkanikus bazaltsíkjain termő borok a Kis-Balaton egyedülálló állatvilága messze földön híresek. A természet különlegesen szép, változatos tája, a kellemes vizű Tó és a nyugalmat árasztó, hangulatos települések sora várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

Kedvenc görög receptem

Ha már Görögországban, Kréta szigetén jártunk, akkor mindenképpen meg kell kóstolni az egyik jellegzetes görög ételüket.

Souvlaki tzatzikivel recept

Hozzávalók:
60 dkg csirkemellfilé, de lehet borjúcomb vagy marhabélszín is
1 húsos zöldpaprika
1 vöröshagyma
1 evőkanál görög fűszerkeverék (készen kapható)
6 evőkanál olaj (olíva is lehet)

A tzazikihez:

1,2 kg kígyóuborka, só

5 dl 20%-os tejföl

4 dl joghurt

0,5 dl olívaolaj

0,3 dl vörösborecet

Őrölt fehér bors

1 kis fej fokhagyma

olivabogyó díszítéshez

Elkészítés:
A húst két centis kockákra vágjuk. A zöldpaprikát kicsumázzuk, a húshoz hasonló nagyságúra daraboljuk. A hagymát lehéjazzuk, cikkekre vágjuk. Az így előkészített hozzávalókat felváltva 4 nyársra vagy kihegyezett hurkapálcára húzzuk. A fűszerkeveréket az olajjal összekeverjük és ezt a nyársakra locsoljuk úgy, hogy mindenhol érje, majd letakarva, hűtő-szekrényben egy éjszakán át érleljük.

A tzazikihez a kígyóuborkát lereszeljük, kissé besózzuk és 20-25 percig állni hagyjuk. A tejfölt és a joghurtot, miután a savót leöntöttük róluk, összekeverjük, majd az olajat, meg a borecetet hozzáadjuk. Kissé megsózzuk, őrölt fehér borssal meg zúzott fokhagymával fűszerezzük, végül a jól kinyomkodott uborkát is beleforgatjuk. Letakarva hűtőszekrényben 4-5 órán át érleljük.

A nyársakat forró rostsütő lapon vagy serpenyőben, többször megforgatva kb. 10 perc alatt megsütjük, de elkészíthetjük 200°C-os sütőben 18-20 perc alatt is.

A tzazikivel tálaljuk. Úgy is asztalra adhatjuk, hogy a tzazikit előételként kínáljuk, a souvlakihoz pedig tepsiben sült burgonyát adunk.

Jó étvágyat hozzá!!!

Nyári vakáció Krétán

Közeledik a nyári vakációk ideje, az én legkedvesebb görög szigetem Kréta szigete, ahova mindig szívesen elutaznék. Egy kis ízelítő a tenger és a napfény szerelmeseinek.

Kréta

Kréta a legnagyobb görög sziget, Európa legdélibb része, és egyben egyike azoknak a görög úti céloknak, ahol többségében magas színvonalú szálláshelyek várják az utazót. Kréta kétségkívül nem arról szól, hogy egy apartmanban tengődünk konzervek között, legalább másfél kilométerre a tengerpartról úgy, hogy a legnagyobb látványosság az szép kagyló a tengerparton. Kréta az igényes szállások, a mediterrán görög hangulat és a történelmi szépségek szigete.

Krétára utazhatunk kalandosan: autóval és komppal, ha tömérdek időnk van, de ha az utakon és vízen való közlekedés helyett inkább magára Krétára vagyunk kíváncsiak, akkor válasszuk a repülőgépet – ami már 2 és fél óra elrepít minket Zeusz, a görög főisten vélt szülőhelyére. A repülőgép Kréta fővárosában, Heraklionban száll le, innen viszi transzfer az utasokat az egyes szállodákhoz olajfák és narancsfák árnyékában.

Időeltolódással mindkét esetben úgy számoljunk, hogy az +1 óra lesz a magyar időhöz képest. Időérzékelésünk viszont meglehetősen le fog lassulni, így hamar behozzuk azt az egy órát. A görögök szenvedélyessége ugyanis meglehetős komótossággal társul, ami gyorsan átragad az utazókra is. Ne is ellenkezzünk, végre inkább örüljünk, hogy itt senki sem siet igazán. Nekünk sem kell.

Éppen ehhez a legkiválóbb megoldás, ha a helyi közlekedéshez robogót bérlünk. Tehát nem aggódunk a néha mókás helyi menetrendeken és azon, hogy autóba gyömöszöljük magunkat, amikor kint ezerrel süt a nap. Egyszerűen béreljünk egy robogót, és ezzel fedezzük fel a környéket, ha ehhez van kedvünk. Mindenesetre az autóbérlés körülbelül 30 euró/nap, robogót viszont már harmad-feleennyiért is kölcsönözhetünk. Ha mégis buszozásra adnánk a fejünket, készüljünk fel arra, hogy ez nem Svájc, de még csak nem is Magyarország: a buszok bizony néha késnek – ellenben szinte bárhová eljuthatunk velük.

Kréta szigetén is érvényes mindaz, amit általában Görögországgal kapcsolatban elmondtunk, de persze van rengeteg helyi tudnivaló és nevezetesség is. Kezdve akár az itteni városokkal. A legnépszerűbb nyaralóhelyeket úgy csoportosíthatnánk a részletekbe való belemerülések nélkül, hogy:

• Ha az abszolút központban szeretnénk lenni és imádunk történelmi falak között és kikötőkben sétálgatni, netán hajós kirándulásokat tervezünk egyénileg, akkor válasszuk Herakliont, a fővárost. Többek között itt található Kréta Történelmi Múzeuma, ahová a belépő 5 euró felnőtteknek.
• Ha a fővároshoz közel keresünk nyüzsgő, de hangulatos települést, akkor Hersonissos vagy a nemrég egyesült Malia és Stalis városát. Maliától nem messze kiváló merülőhelyek találhatók, búvárok számára így ez a város lehet a nyaralás elsődleges célpontja.
• A fővároshoz közel fekvő, de csendes település Gouves.
• Amennyiben kicsit távolabb keresünk némileg nyugodtabb, de festői környezetet pompás öblökkel és tengerparttal, akkor Agios Nicolaos való számunkra.
• Ha ezt a hangulatot kiegészítenénk történelmi emlékekkel, Chania vagy Rethymnon jó választás lehet: mindkettő óvárosa lenyűgöző, és Chania városában még régészeti múzeum is található.

Ha utazási irodával utazunk, számos fakultatív kirándulás közül válogathatunk, aminek keretében a jelentősebb helyi nevezetességeket járhatjuk végig: részt vehetünk görög esten, kirándulhatunk Santorini szigetére vagy meglátogathatjuk Minotaurusz labirintusának maradványait. Ezek közül az elsőn igazából nem érdemes részt venni, hiszen Krétán gyakorlatilag bármelyik este átélhetjük a ‘görög est’ élményét: csak egy kicsit sétálnunk kell hozzá, és nyitottnak lenni a helyiekkel. Ellenben a másik két program igenis érdekes. Santorini nem csak a klasszikus-képeslapos görög panoráma látványa miatt érdekes, hanem azért is, mert ezoterikus gondolkodók szerint Santorini szigetéhez közel található Atlantisz elsüllyedt városa. Még ha ebben nem is hiszünk, abban biztosak lehetünk, hogy pompásan fogjuk érezni magunkat a szűk utcácskák napsütötte hangulatában andalogva. Egyedül arra készüljünk, hogy itt valamivel drágább minden, mint Kréta szigetén. Minotaurusz labirintusa Knossos városában található, és a programhoz hozzátartozik az itt lévő palota meglátogatása, valamint a Panageia Kera kolostor és egy kerámiaműhely megtekintése. Eközben betekintést nyerhetünk a legrégebbi európai civilizáció, a münoszi kultúra mibenlétébe. Persze csak nagyon felületesen, de akkor is jó érzés a sok ezer éves emlékeket nézegetni.

Ezeken a programokon kívül saját magunk szervezésében érdemes ellátogatni a nemzeti parkként nyilvántartott, vad szépségű Samaria-szurdokhoz, ahol jókat kirándulhatunk: 16 kilométer hosszan sétálhatunk a szurdokban, ahová a belépő 5 euró. Ha sznorkeleznénk vagy búvárkodnánk, akkor tudnunk kell, hogy általában kiváló a látótávolság, nincsenek áramlatok, és a tenger hőmérséklete 22 és 27 fok között van. A tengerpartok amúgy a homokos strandtól a kavicsoson át a sziklásig váltakoznak. Amennyiben Indiana Jones komoly nyomokat hagyott bennünk, felfedezhetjük Kréta további történelmi helyszíneit és múzeumait.

Tavaszi tisztítókúra

Télen hajlamosabbak vagyunk nehéz ételeket fogyasztani, egyrészt mivel azok fűtőértéke magas, másrészt mert friss gyümölcsöt, zöldséget nem nagyon lehet kapni. Tavasszal ezért javasolt egy általános tisztítókúrát tartani, hogy szervezetünk megszabaduljon a felhalmozódott mérgektől. De hogyan kezdjünk hozzá?

Egyre többet hallunk az ún. civilizációs betegségekről, melyek száma folyamatosan nő. De miért is nevezzük őket "civilizációs"-nak? Az utóbbi évtizedekben ugrásszerű fejlődés következett be a társadalmi és a gazdasági életben. Az ipar fellendülése következtében az élelmiszereket egyre kisebb mértékben fogyasztjuk a maguk természetes formájában. Megnőttek az igények, keresettek lettek a tartós, tetszetős élelmiszerek. Ezek létrehozásához azonban az iparnak különböző adalékokat kell felhasználnia, mely eljárások során az élelmi anyagok belső szerkezete többé-kevésbé átalakul, veszít értékes anyagaiból, ugyanakkor kap némi "pluszt", hogy állaga, eltarthatósága, külseje számunkra tetsző legyen. Ezek a hozzáadott anyagok persze nem mérgezőek - hiszen csak engedélyezett mennyiségben használhatók fel -, de egyesek szervezetében allergiás reakciót válthatnak ki, és szervezetünknek sincs szüksége ennyi mesterséges adalékra.
Ha azonban a zöldség- és gyümölcsféléket a maguk természetes valójában vesszük is meg, akkor viszont azon törjük a fejünket, vajon milyen mennyiségű vegyszer és növényvédő szer került rájuk vagy halmozódott fel bennük? Amint ezt végiggondoljuk, legyintünk az egészséges táplálkozásról hallottakra, ugyanis ha ennyi károsító tényező amúgy is jelen van, már lényegtelen a többire odafigyelni. Sokan így gondolkodnak, pedig ez helytelen, hiszen éppen ezért kell odafigyelni az étkezésünkre.
A növények permetezése és az élelmiszerek túlzott feldolgozása azonban csak az egyik összetevője annak a komplex hatásegyüttesnek, amelyet a fejlett civilizáció zúdít ránk.
Az autókból kipufogó gázok, a vegyi gyárak kéményeiből kiáramló füst, a természetes vizeinkbe ömlő mérgek mind-mind hatással - mégpedig nem kedvező hatással - vannak szervezetünkre.

Tavaszi fáradtság

Amikor a természet éppen felébred téli álmából, s a fák új erőre kapva ontani kezdik a rügyeket, mi sokszor úgy érezzük magunkat, mint akiken átment az úthenger. Ekkorra testünk ellenálló képessége legyengül, hiszen a téli hónapokban szervezetünk kevesebb ásványi anyaghoz, létfontosságú vitaminhoz és nyomelemhez jut, ritkábban vagyunk a friss levegőn és csak elvétve mozgunk. Télen az anyagcserénk is takarékra kapcsol, így a táplálkozásunk során szervezetünkbe kerülő mérgeket és a lebontó folyamatok során képződött káros anyagokat sem tudja kellőképpen megsemmisíteni. Ezek az anyagok megváltoztatják szervezetünk belső környezetét és sejtszinten akadályozzák az oxigén- és tápanyag-ellátási feladatokat. Miután sejtjeink nem jutnak hozzá kellő mértékben a működésükhöz szükséges tápanyagokhoz, amelyek egyben az energiatermeléshez is elengedhetetlenek, nem csoda, ha ez kihat teljesítőképességünkre és örökösen fáradtnak érezzük magunkat.

A tisztulás útja

A magukra valamit is adók legalább annyit megtesznek az egészségükért, hogy évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - egy 2-3 hetes méregtelenítő kúrát végeznek. Van ugyan néhány szervünk, amelyek arra hivatottak, hogy szervezetünket nap, mint nap méregtelenítsék, de a felgyűlő terhek miatt célszerű, ha támogatjuk munkájukat, s egy-egy kúra kapcsán segítjük kiüríteni magunkból az összegyűlt káros anyagokat. Méregtelenítés során nemcsak a külső környezetből származó káros anyagoktól, hanem a szervezetünkben zajló átalakítások során keletkező köztes - sokszor toxikus - anyagcseretermékektől is meg kell szabadulnunk. Az utóbbiak felszaporodásának legfőbb oka a (különösen télen) mértéket nem ismerő táplálkozás, valamint a túlzott fehérje- és zsírfogyasztás.

A víz külsőleg, belsőleg egyaránt kiváló gyógyhatású, ezért a méregtelenítő kúrák szerves részét képezi.

A méregtelenítés útjai

Az emésztőrendszer működésének serkentése. A rostszegény táplálkozást manapság rizikófaktorként tartják számon jó néhány betegség kialakulásában. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ilyenkor a salakanyagok túl lassan haladnak át a beleken, bőven van idejük arra, hogy károsítsák a vastagbél nyálkahártyáját, s így sokszor rosszindulatú folyamatokat indítsanak el. Bőséges rostfogyasztással mindez kiküszöbölhető. A rostok ugyanis vizet szívnak magukba, megduzzadnak, kitöltik a bél üregét, s az így ingerelt belek mozgásba lendülnek és gyorsan kiürítik a "felesleget". A rostok két nagy csoportra oszthatók: vízoldékony és vízben nem oldódó csoportra. Utóbbiba tartozik a cellulóz, amely a növényi sejtfalak alkotásában vesz részt, és elsősorban a bélműködés fokozását befolyásolja, a vízoldékony pektin pedig nagy erővel köti meg a toxikus anyagokat.
Legjobb rostforrások a gabonamagvak, a gyümölcsök és a zöldségfélék. A gabonamagvaknak elsősorban a külső héjuk tartalmaz nagy mennyiségű rostot és vitamint, de ezeket a hántolás, finomítás során eltávolítják. Célszerű ezért lecserélni a fehér rizst, finomlisztet, fehér kenyeret az ízesebb barna rizsre, a teljes kiőrlésű lisztre és az ebből készülő pékárukra. Zöldség- és gyümölcsfélékből pedig minél többet fogyasszunk, ezek legnagyobb részét is nyersen.
Az aszalt gyümölcsök ugyan nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak, ezért hizlalnak, rost- és ásványianyag-tartalmuk azonban kiváló: desszertnek tökéletesek.
Az emésztőrendszer működését a rostokon kívül a különböző fűszer- és gyógynövények, illetve az ezekből készíthető teák is serkentik.

A kúra folyamata

A kúrák időtartamát, mikéntjét illetően számos nézet létezik, nincs egységes vélemény. Vannak, akik a nagyon drasztikus megoldásokat tartják helyesnek, mások engedékenyebbek. Méregtelenítéshez elsősorban a természet kincseiből válogassuk össze a hozzávalókat, hiszen ezeknek behozhatatlan előnyük van a gyógyszeripar által előállított mesterséges anyagokhoz képest. Emellett a gyógynövények hatása sokkal tartósabbnak is bizonyult. A vértisztító hatással rendelkező gyógynövények listája meglehetősen hosszú, mindenesetre azt tudni kell róluk, hogy nem szabad őket egész évben fogyasztani, csak kúraszerűen, az évi belső "nagytakarítások" idején.
Az étrendből száműzni kell az alkoholokat, a koffeint, a szénsavas italokat, a cukrokat, az édességeket, a zsíros húsokat és tejtermékeket, a feldolgozott, tartósított, valamint a gyorséttermi ételeket. Az ételek elfogyasztására szánjunk elég időt, minden falatot alaposan rágjunk meg!

Ne hajszoljuk magunkat, hagyjunk időt pihenésre, relaxálódásra!
Mozogjunk sokat, ha lehet, a friss levegőn!

Méregtelenítés után

Amennyire lehet, év közben se legyünk testünk ellenségei, próbáljuk meg betartani az egészséges életmód előírásait. Igyekezzünk a betegségek kialakulását helyes életvitellel megakadályozni, ne csak akkor essünk gondolkodóba, ha már baj van.

Ha a fent felsorolt elvek szerint élünk, már elmondhatjuk magunkról, hogy sokat teszünk egészségünk megóvásáért. Ennek ellenére egy tavasszal beiktatott méregtelenítési kúra hasznos lehet, hiszen manapság a legkörültekintőbben eljárók is szembesülnek a már korábban említett környezeti hatásokkal, melyek gyakorlatilag kivédhetetlenek. Egy kúra során a szervezet felfrissül, megerősödik és megnő az ellenálló képessége a kórokozókkal szemben. Ha pedig a kúrát ősszel is megismételjük, bátran nézhetünk a téli "kórságos" időszak elé!

Devecserben jártam

Mindannyiunkat meghatott a vörösiszap katasztrófa. Alkalmam nyílt nemrég Devecserben a vörösiszap katasztrófa áldozataival találkozni egy Vöröskereszt által szervezett rendezvény kapcsán. Hogy is történt?

Megvalósult álom - Versenyzongora a zeneiskolának

Devecser – Több, mint hárommillió forint értékű versenyzongorát adtak át a zeneiskolának hétfőn délután a művelődési házban.

A Magyar Vöröskereszt és a Bergmann könyvelőiroda adományaiból gyűjtött összegen vették a hangszert. Az ünnepségen Ihászné Szabó Katalin, a zeneiskola vezetője elmondta, a Vöröskereszt a zeneiskola javára szervezett gyűjtés előtt érdeklődött, hogy az intézmény miben szenved hiányt.

Az iskola versenyzongorát kért és most megkapták azt ajándékba. Bergmann Péter, a könyvelőiroda vezetője úgy fogalmazott, hogy ami Devecserben történt, az megmutatta, hogy az emberek a jó célért össze tudnak fogni.

- Ti álltátok a sarat, mi pedig el sem tudtuk képzelni, hogy mi történt nálatok. Háromszázhúsz ember adott fejenként tízezer forintot, hogy segítsen, köszönet nekik érte - mondta a közönség soraiban ülő gyerekekhez fordulva. Hangsúlyozta, hogy ha visszatér a zene egy iskolába, annál szebb dolog nem történhet. A zongora jelkép, azt súgja a gyerekeknek, hogy menjenek előre, ha elég erősek, akkor tovább tudnak lépni. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke beszédében hangsúlyozta, ez a nap példa arra, hogy mit lehet elérni, ha összefogunk és próbálunk segíteni.

A cég születésnapi ünnepségén a munkatársak és az ügyfelek adták össze a zongora árát. A Vöröskereszt a katasztrófa óta jelen van és sokat segített eddig is, és még hosszú időn át segítünk, ha szükség van ránk.

Eszterhainé Fatalin Ilona, az iskola igazgatója emléklapot vett át az adományozóktól és megköszönte a segítséget. Emlékezett a zeneiskola tizenhárom esztendővel ezelőtti indítására, majd az azt következő évekre, az intézmény lassú gyarapodására. - A város megérezte a művészet összetartó erejét, a zeneiskolát, a zenekart szeretik a devecseriek, mindig telt ház fogad bennünket a fellépéseinken.

- A mai nap fontos mérföldkő nekünk, hiszen egy versenyzongoráról eddig csak álmodhattunk - mondta az igazgatónő. Az értékes hangszert Nyári Károly zongoraművész avatta fel Gershwin darabjainak egyvelegével, majd lányai, az egyik televíziós dalverseny szereplői, Edit és Aliz énekeltek néhány ismert dalt a közönség legnagyobb örömére. Az új versenyzongorát a helyi zeneiskolás diákok, Baranyi Janka és Molnár Regina szintén megszólaltatták, őket Németh Szvetlana tanárnő készítette fel.